Ez a fajta más-más neveken (pinot gris, pinot grigio) a világ teljes területén kezd elterjedni, kedvelté válni, ám mégsem világfajta. Persze még Elzász, Észak-Olaszország és a Kárpát-medence a leggyakoribb előfordulási helyei, de már ismerik Új-Zélandon, Ausztráliában, Kaliforniában, Dél-Amerikában is. Hazánkban az összes fehérboros borvidéken megtalálható, de a legszebb borokat a Balaton északi partján készítik belőle.

Sokáig pont a magyar tenger volt a sötét démona a szürkebarátnak. Hosszú ideig kellett megküzdenie a félédes, lágy, izgalom nélküli „cuppanós” borainak emlékével. Ám aki, már kóstolta például a Figula, Jásdi, Laposa szürkebarátokat tudja, hogy megváltozott a helyzet.

A fajta a nevét arról kapta, hogy teljes érésben a szőlőszemek szürkés árnyalatot vesznek fel, a szárához hasonlatosan. Biztosan szerepet játszott a magyar név kialakulásában az egyház, a szerzetesrendek, és a szőlészet-borászat kapcsolata. Vélhetőleg a pinot blanc és a pinot noir rokonságába tartozik. Mivel a szőlő héja a fehérszőlőkhöz képest elég sok pigmentanyagot tartalmaz, ezért hosszabb héjon áztatás után a bor képes rosé színekben is pompázni. A fajtára általában véve jellemző, hogy savszerkezete lágy, és nem jelentős mennyiségű. Amennyiben szárazra iskolázák alkoholban gazdag tud lenni, ettől kissé farnehézé válik, ám ez általában jól áll neki.

A borkollégiumi este vitathatatlanul legizgalmasabb tételei a Figula Nyerges, Jásdi Pince 2004-es bora, az elzászi Grand Cru, és ifj. Kamocsay Ákos (Maurus) két bora volt.

A Schlumberger 2004-es évjáratú az érettebb elzászi szürkebarátokra jellemző mézes, aszalt gyümölcsös, jelen esetben szilvás illatokat mutatott. Mellette egy kis akácvirág, édes, fűszeres illatok is jelen voltak. Igazi komplex, tercier aromák. Kóstolva intenzitása, frissessége volt a legszembetűnőbb. Tökéletes egyensúlyban lévő édes pinot gris hosszú potenciállal. Ízében is a mézes, aszalt barackos, kicsit füstös, ásványos karaktert találtam. A Jásdi Lőczedombi 2004-es bora illatában méz, ásványok, pörkölt aromák, töppedt szemekre utaló jegyek találhatók. Savai lágyak, nem túl nagy, ezért egy picit beindul a végén az alkohol, ám a megfelelő testtel együtt szépen összeáll a bor szerkezete. Ízében szintén mézes jegyek, pörkölési aromák, kőves ízek találhatók, hosszú lecsengéssel. Csúcsán lévő bor, most kell fogyasztani.

Nagyot alkotott a Figula család a 2006-os Nyerges szürkebaráttal (0,5 palack). Beleszagolva selymes, puha, érett illatot kapunk, az elsődleges gyümölcsös jegyek nélkül. Félszáraz bor, ám ebből semmit nem éreztem. Határozott, szikár bor, tökéletes egyensúllyal, sűrű, harapnivaló testtel. Ízében is az illathoz mért összetettség, leginkább köves, virágos, kicsi csonthéjasokkal. Hosszú lecsengés, még legalább 4-5 éve van a csúcson.

A Maurus pince két bora, szép példája annak, hogy a szürkebarát meg tudja hálálni a megfelelő hordóhasználatot, és szépen meg tudja mutatni a móri terroir-t. Mindkét évjárat komplex, érett illatokat hordoz magában, fehér szirmú virágok, ásványok, némi zöldfűszer, diszkrét hordó. A 2009-es egy kicsit húsos is. Természetesen mindkettő száraz bor. A móri savak itt lendületbe jöttek, és szép izmos savszerkezetet adnak mindkét bornak. Ehhez méltó test és alkohol is van a borban, szép egyensúlyban. Ízében rengeteg ásványt találunk, összetett gyümölcsösséggel, pici vaniliás jegyek. A 2008-as egy picivel előbb jár az érésben, a 2009-es viszont izgalmasabbnak tűnt nekem, nagyobb jövővel. Majd az idő eldönti.

Száraztól-édesig minden kategóriában igen izgalmas, figyelemre méltó borokat kóstoltunk. Egy olyan fajtával van dolgunk, amely eddiginél nagyobb figyelmet érdemel, és fog kapni. A mostani kóstoló alapján – bár egy alkalom alapján nem szabad általánosítani – azt kell mondanom, hogy a magyar szürkebarátok felveszik a versenyt külföldi versenytársaikkal.

Kóstolásra került bravúros tételsor:

Orbán Pince Badacsony 2010 (Pinot Grigio); Laposa Friss Badacsony 2010 (Pinot Gris); Skrabski Pinészet Balatonfüred-Csopak NEMROZÉ 2009; Aleandri Lison Pramaggiore DOC, Friuli-Venezia 2008 (Pinot Grigio); Domaine Cep d'Or Luxemburg 2008 (Pinot Gris); Schreckbichl Colterenzio Südtirol 2007 (Pinot grigio); Maurus Pince, Mór 2008 és 2009 (Pinot Gris); Jásdi Pince Lőczedombi, Csopak 2006 és 2004 (Szürkebarát); Bussay Csernyeföldi Szürkebarát, Zala 2008; Szeremley Huba, Badacsony 2004 (Szürkebarát); Domaines Schlumberger Alsace Grand Cru Kessler 2004 (Pinot Gris); Pierre Frick Alsace, 2004 (Pinot Gris); Figula Nyerges és Dörgicsei, Balatonfüred 2006.

Szerző: Gonda Gyurka  2011.12.06. 10:54 Szólj hozzá!

Címkék: szürkebarát pinot gris grigio

A bejegyzés trackback címe:

https://igyunkegyutt.blog.hu/api/trackback/id/tr933442243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása