Utálom a hétfőt, de csak akkor ha munkanap. Főleg akkor, ha kora tavaszi napsütötte délután is a részét képezi. Kb. két óra felé elhatároztam, hogy ma este valami nagy, simogató, meleg bort kell innom. Egyszerűen muszáj. Ez nálam két dolog lehet, mivel tokaji aszú nem volt kéznél, ezért Heimann Cabernet Franc Batti kereszt dűlő 2008 nyitottam ki. Jó választás volt.

Meg kell vallanom őszintén nem tudom mit lehet tudni erről a dűlőről, de biztos, hogy jó lehet, mert a Heimann család nagyra becsüli és az Ő ízlésükben még nem csalódtam. Aki tud valami pontosat a Batti keresztről az írja meg.

Első mozgatásra látszik, hogy valami van a pohárban, mert a nagy ablakok lassan araszolnak le a pohár oldalán. Mély, buja illat: menta, fekete szeder, csokoládé, bors, málna és valami imádni való zárkózottság, amit nem tudok és nem is akarok megmagyarázni.

Száraz mint a csont, és imádom. A savak kellemesen betöltik a szájat, és a pici finom, érett tannint ki is mossa a szájból. Nagy test mellé, nagy alkohol jár, de abszolút rendjén van. Fiatalos meggyes íz, némi csokoládéval és kávéval, kicsi ánizskapor is érződik. Közepesen hosszú ízérzettel, és fiatal kora ellenére jól fogyaszthatósággal rendelkezik. Az íze lehetne egy kicsit több, a közepe picit üresnek tűnik.

Aztán eljött kedd. Hiszen rendes ember ilyen bort nem nyakal be egy este alatt. Persze egy Francnak ki kell bírnia egy napot darabban, sőt ettől kell igazán bedurrannia. Ez meg is történt az illatba beköltözött az igazi szekszárdi illat: ami nekem azt jelenti, hogy a melegség, fűszeresség, gyümölcsök mellett, még egy kis animalitás is megjelent. Az íze is fejlődött tovább, sokkal aktívabb, gyümölcsösebb lett. Ami meglepő, hogy előbújt belőle a tannin is, sokkal intenzívebb lett, de szép maradt.

Teszek félre szerdára is, potenciál is van benne bőven.