Szívből gratulálok Vida Péternek az Év Bortermelője címhez. Kívánok neki sok erőt az elkövetkező egy év szerepléseihez. Kérem, hogy ne veszítse el mélyről fakadó nyugalmát, és a sok feladat mellett ne feledje a pincét se. Tudom, hogy nem fogja. Kérem, hogy ne hagyja, hogy a sok rendezvényi megjelenés miatt kiürüljön a pince.
Picit kötözködöm is az Év Bortermelője címmel kapcsolatban.
Idézem a Magyar Bor Akadémia hivatalos honlapját:
„A cím hivatalos neve: „ÉV BORTERMELÕJE MAGYARORSZÁGON 2011. évben”, mely cím nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.”
Először is szerintem a bort nem termelik, hanem készítik. A szőlő, az amit termelnek. Mivel nem vagyok Grétsy László így ebbe a témába tovább nem kívánok szót emelni.
Másodszor a fenti követelmények alapján nem pontosan értem Gálné Dignisz Éva ismételt jelölését. A legfontosabb, hogy nem Gálné személyével, szakmai tudásával, elhivatottságával van problémám. Sokkal inkább azzal, hogy a borai a kiváló minőségétől szerintem messze vannak, vagy nem tudom, mit jelent a Bor Akadémia olvasatában a kiváló minőség. A Gál Pince borai szerintem a maximum jó kategóriába tartoznak, az 1000 Ft alatti szegmensben kimondottan jónak, bár nem nagy az igazi minőségi konkurencia. Egyszerűen azzal van bajom, hogy Szigetcsép nem alkalmas olyan szőlő termesztésére, amelyből magas minőségű, érlelhető, hosszú éveken át fogyasztható, újat mutató, izgalmas bort lehet készíteni. Nekem többek között ezek az állandó kiváló minősége jelképei. Ez igaz alapvetően az egész Kiskunsági borvidékre. Azt nem vitatom, hogy folyóbor, alacsony árkategóriás palackozott borok kategóriába jót nyújtanak, de ennél több kell, hogy valaki az év bortermelője legyen. Érdemes egy pár Frittmann bort kóstolni és érthető lesz, miről beszélek. Ehhez sok sikert kívánok a Gál családnak, mivel tudom, hogy vannak ebbe az irányba is próbálkozások. Amennyiben pedig kell egy nő a csapatba akkor van mást választani.
Másik a Laposa család közleménye, hogy megszakították együttműködésüket a befektetővel, az idei évjáratot már nélkülük csinálják és vitatkoznak a névhasználaton.
Újra megtörtént, és nem utoljára. Jött a pénz, lett belőle valami, de már nem kell. Nem tudjuk még, hogy mi a szakítás oka és félek, hogy soha nem is fogjuk megtudni. Remélem a Laposa Család visszatér a régi értékeihez, amelyek az elmúlt két évjáratban inkább a mennyiség és az elfogadható minőség felé ment el.
