Ez jó, ám bonyolult is, és sokszínű. Minden olyan tulajdonsága megvan, ami a fogyasztót a mennyországba, vagy az őrületbe tudja kergetni. Sajnos, ha ismeretlen palackot vesz le az ember a polcról, közel sem biztos, hogy azt a Pinot kapja, amit vár.

Ennek két okát gondolom.

Az egyik, hogy a Pinot Noir-nak nagyon sok klónja van, amelyek különböző tulajdonságokat hordoznak magukban és ugyanarra a talajra másképpen reagálnak, így az eredmény is sokszínű lehet.

A másik, hogy minden pince úgy gondolja, hogy kell Pinot Noir bort készítenie, akár van megfelelő területe, akár nincs, akár fel van rá készülve, akár nem. Azt ugyanis ne felejtsük el, hogy ez a fajta a borok hercegnője. Valahogy úgy érzem (most Magyarországról beszélek), hogy sokan azt gondolják, hogy ha nincs chardonnay vagy pinot noir borom akkor senki vagyok. Pedig ez messze nem igaz.

A Borkollégiumban zajlott Mészáros Gabriella mesterkurzus után ezek a gondolatok pörögtek agyamban.

Aztán azon is elgondolkoztam, hogy Pinot Noir-ból miért készítenek rosét? Szerintem pazarlás? De hát mi mindenből csinálunk rosét!

Amiben Gabriella és a kóstolási tapasztalatok is megerősítettek, hogy a fajta az összességében hűvös klímát szereti, az új barrique hordót viszont nagyon nem. Az már csak az én gondolatom, kérdésem, hogy akkor Villány miért erőlteti?

Na és az örök igazság Burgundia megismeréséhez egy élet kell!

Jöjjön pár tétel.

A 16 tételből 2 újvilági, 5 francia, és 9 magyar bor volt. Lista lent.

A két újvilági hozta, amit vártunk. Technikailag tökéletes, egyensúlyos borok, gazdag gyümölcsben, és hozza a fajta savhangsúlyos jellegét, megfelelő tanninnal és alkohollal. Kedves, jól iható bor mindkettő. Az új-zélandi boroktól mindig ezt várhatjuk, a chileitől nem annyira. Az árak már keményebbek 5200 Ft és 25 000 Ft. Mindkettő kicsit meredek, ennyit nem érnek.

A magyaroknál már jóval vegyesebb volt a kép. A fiatalabbak közül, ami igazán kellemes élmény volt az a Weninger & Gere 2006, és St. Andrea „Valóban méltó” 2008. Leginkább azért, mert sikerült megőrizni a gyümölcsöket. Gere esetében már inkább lekváros, aszalt világban. Emellett a szerkezet is jól alakult. Megmaradtak a savak, kicsit több a tannin, mint az újvilágiaknál, de jól áll a bornak. A többi fiatal magyarnál viszont az alkohol és a tannin elvitte a bort, és így nem is áll össze a történet. Nem is fog. Sajnos.

Végül itt van nekünk ez az öt Burgundi.

Kóstoltunk egy Bourgogne kategóriájú bort 3000 Ft-ért. Ez regionális jellegű, gyakorlatilag a borvidék bármely részéről származhat. Ez a nagy átlag, amivel elárasztják a nemzetközi piacot. Kevés gyümölcsös illattal és ízzel, szép savtartalommal, közepes nem túl szép tanninnal. Átlagos vékonyka bor, ennyit nem ér. Ettől még vegyünk ilyeneket, mert egy másik kereskedőháztól lehet, hogy jobb lesz. Volt egy másik alsóbb kategóriájú, már élvezhető jegyekkel. A végére maradt két 1er és egy Grand Cru. Ez Burgundia értéke, és persze már 100 euró körül járunk.

Rengeteg gyümölcs, némi animális felhangokkal. Komoly struktúra, lendületes és sok savak, komoly tanninok, ám finomak, puhák, érettek. Szép hordóhasználat. Megfelelő test, kulturált alkohol, szép egyensúly. Ízében fiatalos gyümölcsök, málna, meggy, kicsi csokoládé, ásvány. A Grand Cru 1998-as évjárata ellenére olyan fiatalos lendülettel, erővel rendelkezett, hogy tátva maradt a szám. Ezek azok a dolgok, amiket senki nem fog tudni leutánozni. Burgundia terroirjának nincs párja. Az ott felhalmozott tudás, és a mára már tökéletesen működő besorolási rendszer 500 éves tapasztalaton alapszik.

Vettem már részt jó pár tematikus kóstolón, ám ilyen a résztvevőket megosztó, komoly véleménykülönbségeket felvonultatón már nagyon régen. Ez a Pinot Noir.

Tételek:

Villa Maria, Marlborough 2010, Új-Zéland; Herú Ventisquero, Casablanca Valley 2007, Chile; Bott Frigyes Rosé 2008, Kürt; Bock Pince 2008, Villány; Takler Pinot Noir Reserve 2008, Szekszárd; Kovács Nimród Winery 2007, Eger; Weninger&Gere 2006, Villány; St. Andrea „Valóban Méltó” 2008, Eger; Gál Lajos 2002, Eger; Thummerer Tekenőhát 2000, Eger; St. Andrea 2003, Eger; Louis Jadot Courvent des Jacobins Bourgogne 2008; Chateau d'Etroyes MercureyCuvée Vieilles Vignes 2006; Dufouleur Beanue 1er Cru Les Cents Vignes 2006; Dom. Michel Gros Vonse Romanée 1er Cru Clos des Réas 2002,; Bonneau du Martray Corton Grand Cru 1998