A Mátra magaslatai között, látótávolságra a Kékestől, völgyek mélyen fekszik egy 3000 fős kistelepülés Gyöngyöspata. Nekem már régóta nem arról ismert, ami az újságokban szerepelt, hanem arról, hogy itt él és alkot egy igazi kézműves borász Losonci Bálint, az egyik Tőkés. (Szecskő Tamás szőlője is itt található, míg a szomszédban Szücsin Karner Gáboré. Így van együtt a csapat.)

A településen a szőlő mellett található egy Árpád-kori, azóta többször bővített templom. Belül egy hársfából készült oltár, amely egyben Jézus Krisztus családfája, alias Jesse-fa. Egy Mátyás király által adományozott kehely, és a Nekcsei Biblia másolata. Legendás, mára már csak romaiban látható a palánkvár, amelyet az Aba nemzetség épített, és itt vívta első sikeres csatáját a husziták ellen Mátyás király, amelynek emlékére ajándékozta a kelyhet a mezővárosnak. A csatában használt ágyú másolata is látható a városban. S persze van egy újra éledező hétsoros pincefalu is, a várdomb oldalában. Szóval van itt látnivaló bőven, ami hiányzik egy jó étterem, ahol a helyi ételeket és a helyi borokat is meg lehetne kóstolni. Majd talán ennek is eljön az ideje.

Az ismeretterjesztő rész után jöjjön a lényeg a bor. Bálint 6 ha (4 saját, 2 bérelt) területen gazdálkodik. Előéletéről annyit, hogy Alkonyi László mellett volt boríró munkatárs és a budafoki Soósban tanult. Egy nagy csokor fajtával dolgozik, amelyekből tervez, hogy átolt. Lesz itt még bőven kékfrankos, pinot noir, rajnai rizling. Kirándulásunk során - mert hogy az írásnak ez az apropója – több mint, fél napot töltöttünk Bálint társaságban, el is mesélte a terveket, de egy idő után nem tudtam követni lángoló szellemét, keveredtek a fajták, dűlők, ebből ez, abból az. Nem baj, mert nekünk nem is ez a lényeg, hanem az eredmény.

A kirándulás első állomása a Szücsi és Pata között található Kecskekő, ahonnan látni lehet az egész települést, dűlőket, domborzati viszonyokat, Kékest. Bálint megmutatta és elmesélte, hogy mit hol találunk. Így egyszerűbb volt megértenünk, hogy melyik szőlő miért ott terem, ahol. Látható valósággá vált minden, amiről később a szánkban is meggyőződtünk. S még néhány szem dércsípte csipkebogyót is találtunk a bokrokon.

A folytatásban megnéztük Szecskő Tamás szürkebarát ültetvényét. Kaptunk egy kis szőlészeti gyorstalpalót, egy darab szálvesszőről, két hajtásról, tőketerhelésről és összehasonlítottunk a szomszéd földjével, ahol inkább a mennyiség a lényeg.

A természetjárás a Geregben ért véget, ahol a geológia volt a lényeg. Vörös, vulkáni kövekkel teli talaj, vékony termőréteg, alatta könnyen morzsolódó andezit. Izgalmas, látványos talaj és a nagy szárazság ellenére itt még mindig nem porzott a föld, bár nem is ragadt az tény. Akit jobban érdekel a dűlők felépítése Losonci Bálint honlapján rengeteg információt talál.

Mivel kezdett csúnyán borulni, a köd is kezdett bekúszni, célba vettük a fent említett templomot.

Végül mindenki nagy örömére behúzódtunk a melegbe és elkezdtünk kóstolni, beszélgetni a borról, Bálint borkészítési élményeiről.