Nagy-Eged-hegy boraival, a kevés tapasztalattal rendelkező borfogyasztó, igen ritkán találkozhat. Ennek oka, hogy az alsó 250 méter alatti területek borai, valamilyen házasításba kerülnek, eredet megjelölés nélkül. A nemesebb Nagy-Eged-hegy dűlőn, ami a 250 méter feletti terület, három termelő dolgozik csak, akiknek innen származó borai a legfelső polcos kategóriában keresendők. Nincs is belőlük túl sok, a legtöbb tétel ritkán kapható, inkább a pincénél érdemes keresgélni.

Pedig az egri borvidéken, Eger városától északkeltre található hegy, egy legendás hely. Egyrészt hatalmas a szőlőtermelői hagyománya, másrészt egyedi klímája, és triászkori mészkő talaja, tökéletesen alkalmassá teszi világszínvonalú fehér- és vörösborokra. Mindemellett ez Magyarország legmagasabb termőhelye, és az ország egyik legjobb szőlőterülete, mondjuk a mádi Úrágya mérhető vele egy szinten.

Talán felvilágosítási céllal is került megrendezésre a Nagy-Eged-hegy mesterkurzus a Kogartban, idén második alkalommal. A három már az előbbiekben is emlegetett borászat, a St. Andrea, Kovács Nimród Winery, és a Gróf Buttler mutatta be a borait, ezen az estén.

20171026_181800.jpg

A két Lőrincz György, Kovács Nimród és az este házigazdája, Izsák Norbert borszakíró

Két fehér és a tíz vörösbor nem igazán mutatta meg a Nagy-Eged-hegy dűlő egyediségét, csak a képességeit. Azt a képességét, hogy az ide illő fajtákból, megfelelő tőketerhelés mellett, gondos munkával nagyon komoly, jól érlelhető, komplex borokat lehet készíteni, fehérben és vörösben egyaránt. Úgy gondolom, a kóstolt tételek alapján, hogy a magas minőségtől eltekintve a három borászat, mást gondol az innen származó borokról.

Lőrincz Gyuri (St. Andrea) többször kihangsúlyozta, hogy sok szempontból a burgundi példákat akarja hasznosítani a hegyen. Ennek egy része a hagyományok fenntartása, ami Egerben a házasításokat is jelenti, illetve a hazai és nemzetközi fajták keveredése. A mészkő alap, idős tőkék, megfelelő terhelés, jó klíma biztosítja a magas minőséget. Míg a Kovács Nimród borokban sokkal inkább érzek egy kis kaliforniai behatását. Szuperérettség, magas beltartalom, szép, de komolyabb hordóhasználat, az elegancia is megvan, de a tömörség érezhetőbb. Míg a Gróf Buttlernél még mindig érzem visszaköszönni, a Bukolyi család által elkezdett munkát. Komoly extraktú borok, saját utak, rendhagyó eredmények, egyedi stílussal. Három jól elkülöníthető borgondolat, magas, néhány bornál mindenképpen világszínvonalon, de még mindig nem tudom, hogy mi a Nagy-Eged stílusa, mit mutat ez Grand Cru terület.

Tényleg szuper borokat kaptunk egy kivételével. Sajnálom, de a Gróf Buttler Kadarka Superiorjával nem tudok mit kezdeni, nem tudok száraz borban botritiszes szemeket értelmezni, elfogadni. Számomra nem illenek oda. Még nagyobb lett volna az élmény, ha nem nagyon-nagyon-nagyon fiatalon kóstoltuk volna ezeket a borokat. Sajnos, biztos vagyok benne, hogy ezek a borok a csúcsúkon, 5-10 év múlva, minimális palackszámban fognak rendelkezésre állni, ezért nehéz lesz tényleg megtudni a Nagy-Eged-hegy tudását. Tovább növelte a problémát, hogy ezeknek a boroknak a kóstolására tökéletesen alkalmatlanok voltak a poharak, illetve tételeket egytől egyig hosszabb dekantálásnak kellett volna alávetni, mert a pohárban szellőztetés nem volt elég, és nem is volt rá idő. Remélem, a szervezők jövőre megtisztelik ezeket a borokat, egy profibb szervizzel.

Nagy kérdés, hogy ezek a borok csak a Nagy-Eged-hegyről fognak szólni, vagy adhatnak-e valami pluszt az egész borvidék hírnevének visszaállításához. Kóstolva a borvidék egyéb termelőinek borait, úgy érzem, hogy sok a gond. Egyrészt a borok minőségével, a borvidék irányának hiányával, ami alá még támaszt is ad, a túlzóan megengedő hegyvidéki szabályozás, az Egri Csillag és a Bikavér széles minőségi skálája is.

Az mindenesetre biztos, hogy akinek a pénztárcája megengedi, és van megfelelő tárolója az vegyen ezekből a borokból, mert a vörösök biztos, hogy Magyarország legjobbjai között vannak, néhány megüti az abszolút világszínvonalat.

Kedvenceim:

St. Andrea Pinot Noir 2012: elegáns és játékos fajtajelleges meggy karakter, gazdagon fűszeres. Lendületes savak, a fajtához képest kicsit több, finom tannin. Elegáns és tömör bor, hosszú ízekkel, rengeteg gyümölcs, elsősorban feketemeggy, kicsi hordó, messzeség.

Kovács Nimród Winery Grand Bleu 2012: hűvös, elegáns kékfrankos illat, mély fekete gyümölcsök, pici fanyarság, kicsi animalitás, izgalmas. Ebben a borban benne van a Hegy. Fajtára jellemző savkészlet, szép tanninok, nagy testű kékfrankos, fiatal, sőt inkább csikó, nagy potenciállal. Ízben finom hordó, rengeteg feketebogyós gyümölcs, mészkő, elegancia.

20171026_195150_1.jpg

Kóstolt tételek:

Kovács Nimród Furmint 2015

St. Andrea Mária 2015 

St. Andrea Nagy-Eged-hegy Egri Bikavér 2013 

St. Andrea Nagy-Eged-hegy Pinot noir 2012 

Gróf Buttler Egri Kadarka Superior 2014 

St. Andrea Nagy-Eged-hegy Egri Bikavér 2012 

Gróf Buttler Egri Syrah, Grand Selection 2013 

Kovács Nimród Grand Bleu 2012 

Gróf Buttler Egri Bikavér 2012 (Nagy-Eged hordóminta) 

Gróf Buttler Egri Grand Superior Cuvée – Phantom 2012 Nagy-Eged 

Kovács Nimród NJK 2011 

Kovács Nimród NJK 2009

Szerző: Gonda Gyurka  2017.11.01. 15:33 Szólj hozzá!

Címkék: 2.0 kogart St. Andrea Kovács Nimród Pinot Noir Gróf Buttler Nagy-Eged Grand Bleu

A bejegyzés trackback címe:

https://igyunkegyutt.blog.hu/api/trackback/id/tr1313135376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.