A Borkollégium Rhone-i borok kóstolására invitált Tar Feri (FineWines, Carpe Diem Borbár) kínálatából. Három pincészet tételeit kóstoltuk, összesen 14 tételt. A borok több területről érkeztek, mint a Cote Rotie, Chateauneuf, Gigondas, és néhány Cote de Rhone is volt a kínálatban. Először is örömömet fejezem ki, hogy Tar Feri újra velünk van és aktívabb, mint valaha. Ízlése, a kóstolt borok alapján, változatlanul kiváló. A sor és a borvidék bemutatását dr. Mészáros Gabriella tette meg, a tőle megszokott profizmussal.

A Rhone-i borvidéket, mint sok másikat is, egy folyó jelenléte határozza meg, annak partján alakult ki, és, mint köztudott két nagy területre oszlik, az északira és a délire. Az északi borok alapja a shiraz, míg a délié a grenache. Az északi terület elég monokulturális, a shiraz jelenlétét csak kis mértékben egészíti ki a viognier, a marsanne, és roussane. Viognierből még csak-csak készül fajtatiszta bor Condrieu AOC területén, a másik kettő már csak házasításokban jelenik meg, nem ritkán shirazzal együtt, annak ellenére, hogy mindkettő fehérszőlő. A déli részen sokkal szélesebb a fajtaválaszték: grenache, mersault, cinsault, shiraz és még sok egyéb. A fajtatiszta borok itt ritkábbak, és így a déli rész leghíresebb bora, egy vörös házasítás a Chateauneuf-du-Pape. Amiben mindkét rész egyforma, hogy a borkészítés kulcskérdése a savak megtartása. Mindkét terület kimondottan meleg, és csapadékhiányos. Ezt gondos műveléssel, és jó fajtákkal oldják meg. Az északi shiraz jó savgyűjtő, a déli részen pedig házasítással alakítják ki a savgerincet.

rhone_videk_2016_2.jpg

Kép: Domaine La Barroche borok (Saját felvétel)

Három pincészet boraiból kaptunk ízelítőt az este folyamán. Stephane Ogier elsősorban Észak-Rhone területén érdekelt boraival, a Chateau de St. Cosme kóstolt tételei Gigondasból származtak, míg a Domaine La Barroche a Chateauneuf AOC területén tevékenykedik. Rhone-i borokat kóstolni nem egyszerű dolog, főleg nem azokat, amelyek csak 3-4 évesek. Ebben a korban még roppant fiatalok, tömények, alkoholban gazdagok, hatalmas erő dolgozik bennük, nem kevés besimulásra kész tanninnal kiegészítve. Igazi, dús, mediterrán stílusú ízek, még akkor is, ha az elmúlt évtizedben sokkal szebb lett a rhone-i borok egyensúlya, elfogytak a keményen hordozott borok, növekedett a gyümölcsösség. Ezen az estén kóstolt tételek a 30-50 Eurós kategóriába tartoznak, ami a Rhone-i borok esetében a közép árkategória felső részét jelenti. Ezek a borok 7-8 éves korukban érkeznek el leghamarabb az állapotok csúcsára, ahol hosszú ideig tudnak csücsülni. Persze ilyen korú borok beszerzése már nem nagyon lehetséges, ha mégis akkor igen mélyen kell nyúlni a zsebbe, simán elképzelhető, hogy az ár a kezdetihez képest megháromszorozódik. Mindegyik bor vásárlása ajánlott, és ajánlott azonnal a borhűtőbe rakni pár évre. Ez alól a kivétel a viognier, amely nem kíván további érlelést. A ’12 és ’11 Signature borok már kezdenek közelíteni a beérett szintre, nekik már 1-2 év pihenés elég. Ebből fakadóan ez a két bor volt a legszebb az estén, kiegészülve Ogier La Rosine nevű tiszta shirazával.

chatenauf_evjaratok_2016_10_21.jpg

Kép: Három Signature, balról jobbra: 2013-2012-2011 (Saját felvétel)

Amit általában el lehet mondani, mivel nem lesznek részletes leírások, hogy a gigondasi borokra legjellemzőbb a rengeteg piros bogyós gyümölcs, komoly, a gyümölcsből származó tannin, nagy test, dús szerkezet, picit magasabb alkohol. Igazi, mediterrán, vastag borok, közben mégis vannak jó savak, és egyensúlyhoz közeli állapot. Ami hiányzik az az elegancia. Komoly húsok fogyasztás kötelező.

Az Ogier család északi borai kicsit „hüvősebbek”, savban gazdagabbak, hozzák a shiraz határozott tanninjait, és sokszor fajtajellegesek. Picit elegánsabb borok, jobb szerkezettel, mint a Gigondasból származók.

rhone_videk_2016_1.jpg

Kép: Ogier borok (Saját felvétel)

A legelegánsabbak a Chateauneuf-du-Pape tételek. Itt is jelen van egy picit magasabb alkohol, a sok gyümölcs, és komoly tannin, de egész más az összetétel, a hatás. Megjelenik a krémesség, az barátságosság, a tanninok sokkal kedvesebbek, csak a mennyiségük nagy. Jó az egyensúly, szép az elegancia.

Persze nem szabad levonni végleges következtetéseket a rhone-i borokról, hiszen évente 4 millió hl bor készül itt, aminek 95 %-a az alap Cote de Rhone, és Villages borokba kerül bele, amik nem mindig olyan nagyon jók. Emellett sok appelláció található a területen, amelynek szintén nem egyforma minőségűek. Érdemes ismerkedni velük egy-egy pohár szintjén a jobb borbárokban. Az biztos, hogy ezt a három termelőt meleg szívvel ajánlom mindenkinek.

 

Kóstolt tételek:

Stephane Ogier: Viognier La Rosine 2014, Cote Rotie

Stephane Ogier: Cote Rotie La Village 2013

Stephane Ogier: La Temp est Venue 2014

Stephane Ogier: La Rosine 2013, Cote Rotie

Stephane Ogier: L’ame Soeur 2012, Cote Rotie

Chateau de St. Cosme: Gigondas 2013

Chateau de St. Cosme: Le Deux Albion 2013, Gigondas

Chateau de St. Cosme: Le Poste 2013, Gigondas

Chateau de St. Cosme: Valbelle 2013, Gigondas

Chateau de St. Cosme: Hominis Fides 2012, Gigondas

Domaine La Barroche: Fiancée 2013

Domaine La Barroche: Signature 2013, Chateauneuf-du-Pape

Domaine La Barroche: Signature 2012, Chateauneuf-du-Pape

Domaine La Barroche: Signature 2011, Chateauneuf-du-Pape

Szerző: Gonda Gyurka  2016.10.31. 07:29 Szólj hozzá!

Címkék: shiraz rhone viognier chateauneuf-du-pape grenache ogier signature gigondas Borkollégium st. cosme la barroche

A bejegyzés trackback címe:

https://igyunkegyutt.blog.hu/api/trackback/id/tr9911916989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.