Kezdetek

Etyeken jártam ismét és újra úgy, hogy nincs fesztivál. Így sokkal jobb, mert a békésebb létben sokkal jobban felfedezhető a település szépsége. A dombok között húzódó utak, a rendezett és kócos portálok, a gyümölcsösök, a sok izgalmas épület, a szőlőskertek és persze a borok.

A kirándulásban volt 24 partnerem, akik Nyulasi Gábriel Az ihatóságra Magyarország Egyesület elnökének hívására indultak el erre az igazi bortúrára.

A túra

A kirándul az Újhegyen kezdődik Kertész Zoli vezetésével, aki a Kertész Családi Pince tulajdonosa. Irány a domboldal, ki a szőlőbe, kiadós séta a szürkebarát tőkékig, ahol a 2011-es Carla vár minket. A Carla Pinot Noir-ból készült habzó bor, színe kissé pirosas, halvány rosés. Kellemesen hűvös, frissítő, bőséges piros gyümölcsös illat és íz. A nyár slágere lesz, amíg el nem fogy.

Jól esett, mert már dél felé járt az idő, meleg volt, az etyeki dombok át tudják mozgatni az embert. Emellett az elénk táruló látvány sem volt kutya, jó rá inni egy kortyot. A legszárítóbb mégis a sok homok volt, amit felkapott szél. Emberemlékezett óta nem esett komolyabb eső a környéken.

Eltévedtem

Aztán indulunk vissza az újhegyi pincesoron. Szerencsére egyre több hely nyitott ki, várja az erre járó kirándulókat, borkedvelőket. Nem csak borokkal, hanem harapnivalóval, s ez már így lesz minden hétvégén. Mivel hamar fárad a pesti ember és hamar lesz szomjas meg is pihentünk Rókusfalvy Pálnál egy pohár Sauvignon Blanc–ra, ami 2009-es év termése volt. Szépen beérett, gyümölcsös, barátságos sauvignon, kerek, gyümölcsös, kicsit hordós ízekkel. Igazi fogyasztóbarát.

Míg a többiek csacsogtak én betértem a szomszédba régi jó borbarátomhoz Debreczeni Kálmánhoz. Ők is éppen a rendezték a sorokat, de azért a 2011-es Ex ante-ből kaptam egy kóstolót. Jól sikerült ez a chardonnay, sauvignon blanc házasítás. Az előző évekhez képest kerekebb lett, kedvesebb, rendezettebb savakkal és jóval gyümölcsösseb aromatikával. Jutott még a poharamba a 2008-as szekszárdi (Ferenczi) Pinot Noir-ból. Kezd beérni a bor, igazi meleg borvidékes Pinot. Ezekre jellemző kicsit izmosabb test és alkohol, kicsit lekváros eper, málna, némi animalitás. Önmagában is kedvelhető, jól fogyasztható, kicsit hűvösebben ajánlom, mint általában a vöröseket.

Kálmánék is mindenkit szeretettel várnak a Pincefesztiválra (május 19-20).

Mire előbújtam a pincéből a csapat eltűnt, úgyhogy irány utánuk, keresztül mindenen. Így lehet egy kisváros rejtett értékeit felfedezni.

Nehéz élet a borszeretőké

Etyek másik végén van a Kecskegödör, ahol a Kertész család pincéje található. Szerencsére semmiről nem maradtam le. A padok, poharak, borok és pogácsa a fák alatt készen állnak fogadásunkra. Kertész Zoli mesél arról, hogy 6 hektáron gazdálkodnak és 2005 volt az első évjáratuk. Zoli mint tulajdonos eddig a szőlő mellett a fémiparban volt érdekelt, de idén már Ő is csak a szőlővel foglalkozik. A pincehelyiséget a Hernyák családtól vették meg 2007-ben. Az átalakítás, fejlesztés mára befejeződött. A pincében találhatók a tartályok, a hordók, egy kis „konyha”, amely alkalmas melegítésre, kóstoló előkészítésére, tárolásra. Emellett alkalmas a hely kb. 10-12 ember fogadására is. Persze, ha jó az idő akkor kint a köveken sokkal jobb. A szakmai munkában segítőtárs Monostori Balázs borász, aki Vylyan pincénél tanult, így aztán a kissé újvilági vonalat próbálják ötvözni Zoli klasszikusabb ízlésével, de erről majd később. Gyakorlatilag az összes szőlőfajta megtalálható a palettán, ami Etyeken divatos és elfogadott.

Tudtuk, hogy fárasztó nap lesz, de a hátralévő kilenc borra és a kiadós csülkös székelykáposztára nem számítottunk. Arra pedig főleg nem, hogy a fák alatti hűs, füves rész is igen népszerű lesz.

A borokról

Jöttek szépen sorban a minták: fehér Pinot Noir 2011, Zöldveltelini 2011, Királyleányka 2011 és 2010, Sauvignon Blanc 2010, Chardonnay 2011 és 2010. Aztán két kapható tétel a Pinot Gris 2008 és Chardonnay szintén ebből az évből. A kitartók még Pinot Noir-t is próbálhattak, de én ebből már kimaradtam. A Pinot Gris most kaptam meg a Prestige Reserve Club (Doszpod László jegyzi) Aranyérmét, ami Magyarországon az egyik legelismertebb díjnak számít. Gratulálok és nem véletlen, mert szépen sikerült tétel.

Röviden, összefoglaló jelleggel a borokról. Etyeken még mindig divat, vagy megszokás, hogy kicsit korán szüretelnek, savban gazdagon, éretlenül, ahogy az a pezsgőalapanyagnál elvárt. Ám ilyen anyagból csendesbort is készítenek, ami nem díjazandó dolog. A Kertész Pincében ez nincs így, az összes bornál érezhető volt, hogy kellő érettségben szedték le a szőlőket, sőt néha talán túl is mivel egy-két szárazra erjedt tételnél picit megszaladt az alkohol. Persze a borvidéktől elvált savszínt és szerkezet megvan, de emellett törekednek a kerekségre, a savak gömbölyítésére. Ezen sokat segít az előszeretettel alkalmazott battonage technika, illetve több tételnél vegyítik a bor hordós és reduktív verzióját. Jellemző még a borokra a gazdag gyümölcsösség, és a fajtajelleges jegyek. Olyannyira fajtajelleges jegyek, hogy például a Pinot Gris inkább hasonlított egy badacsonyi szürkebarátra, mint egy etyeki stílusú Pinot Gris-re, és én ennek személy szerint örültem. A kedvencem a 2011-es Királyleányka volt. A fajtát magát is nagyon kedvelem, ennek a bornak a kétarcúsága pedig megfogott. Illatban tényleg olyan, mint egy királyleány: elbűvölő, kedves, bájos, virágos, gyümölcsös. Belekortyolva pedig egy szigorú, szikár, savhangsúlyos, lendületes bor és jóval kevesebb fehérvirág és szőlős érzet. A véleményemmel nem voltam egyedül sokan másoknak is kedvence volt.

Talán kiérezhető a fentiekből, hogy az összes borral nagyon meg voltam elégedve, főleg azért, mert nem akart több lenni, mint ami volt. Nem voltak eltúlzott alkoholok, testek, aromák, csak amit Etyek tud és ez így van jól. A sok finom bort megkoronázta a nagy üstnyi csülkös székelykáposzta, amely mellé jól ment a Pinot Gris. A nap még tovább tartott, amikor én elindultam haza kissé fáradtan, ahogy egy ilyen naptól elvárható és kissé el is szunyókáltam a buszon.

Ajánló

Mindenkit biztattok, hogy a május 19-20-án tartandó Pincefesztiválra látogasson ki a Kecskegödörbe a Kertész Családi Pincéhez. A benzinkútnál leszállva, a mellőle induló kavicsos úton csak 5 perc könnyed séta.

S sokkal fontosabb, hogy az egyszerű hétvégénken is visszalátogassunk más pincéket is kipróbálva. Mint írtam egyre több hely fedezi fel, hogy muszáj kinyitni a pincéket és behívni a fogyasztókat. Biztató, hogy arra is rájöttek, hogy egyedül nem megy, a szomszédoknak közösen kell csinálni a vendéglátást.

Szerző: Gonda Gyurka  2012.05.05. 09:53 Szólj hozzá!

Címkék: etyek királyleányka újhegy kertész pincefesztivál pinot gris kecskegödör

A bejegyzés trackback címe:

https://igyunkegyutt.blog.hu/api/trackback/id/tr594489721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.