Minap 12 spanyol bort volt módomban megkóstolni dr. Mészáros Gabriella vezette kóstolón a Borkollégiumban. Ezek a mesterkurzusok hosszú évek óta magas minőségű borokon keresztül mutatják be a borvilágot, jelentős nemzetközi kitekintéssel. Ez sok szempontból ránk fér, hiszen a magyar borok fogyasztásában sem vagyunk feltétlenül elég nyitottak, hiszen sok borkedvelő nehezen változtat jól megszokott borain, pincészetein. Akkor még nem is beszélve a külföldi borokról. Ezekhez még nehezebben nyúlunk hozzá, legjobb esetben csak az adott országban tett kirándulásaink esetén. Ennek két oka is van. Egyrészt az ismeret hiánya, a választás bizonytalansága, másrészt az árak. Ezeknek a mesterkurzusoknak törzsközönsége az átlagnál nyitottabb és bátrabb is, főleg azért, mert bővebb ismeretekkel rendelkezik a WSET kurzusokon szerzett ismereteknek hála. Az utóbbi időben egyre több tanulni vágyó vesz részt, így aztán bízhatunk a javulásban.
A spanyol borokkal nagy szerencsénk van, hiszen a magyar borszaküzletek kínálatában egyre több kiváló minőségű Hispán bor van jelen. A spanyol borkészítés utóbbi tíz évének látványos fejlődésének hála nem nehéz, még vakon sem jó bort találni és nem utolsó szempont, hogy az áruk sem vészes. Sőt azt is bizton állíthatom, hogy már az 5 000 Ft körüli árú tételek felveszik a versenyt a legtöbb, prémiumkategóriás magyar borral, ami azért nem annyira jó hír.
Ez a bejegyzés nem arra hivatott, hogy alapos ismereteket adjon olvasóimnak, sokkal inkább arra, hogy felhívja a figyelmet a spanyol borvidékekre és fajtákra. Amiben ez engem motivál, hogy lenyűgöznek ezek a borok egyfajta tudatosságukkal.
Mik is ezek?
Először is a saját fajtáik iránti elkötelezettség. A legtöbb vörös boruk, mert elsősorban a vörösekről lesz szó, hiszen a spanyol fehérborok nem annyira érdekfeszítőek, ilyen szőlőkből készülnek. Tempranillo, garnacha, graciano, cariñena, monastrell, mencia. Ezek a nevek talán újdonságként hatnak sok embernek, mondjuk az első kivételével. Pedig jobbnál, jobb fajták. Egyrészt, mert nagyon gyümölcsösek egytől-egyig. Másrészt a két fő fajta a tempranillo és a garnacha alacsony sav és tannin tartalmúak, ezért alkalmasak könnyed, de még is jól érlelhető, gyümölcsös borokat adni. A többi fajtát legtöbb esetben házasításhoz használják. Szóval nagy szeretettel vannak e fajták iránt. Nagyon fontos, hogy boraik készítésnél megőrzik a fajták tulajdonságait, hisznek benne, hogy ezek a borok úgy jók, ahogy vannak és ebben igazuk is van. A boraik tökéletesen tiszták, hibátlanok, fajtajellegesek, és mintaszerű hordóhasználatról árulkodnak. Természetesen vannak kivéltelek, de már nem annyira jellemzőek. Fő borvidékek Rioja, Ribera del Duero, Toro, Bierzo. Külön érdemes beszélni a Katalán borvidékekről: Penedés, Priorat, Tarragona. Egyrészt, mert itt gyakrabban előfordulnak a nemzetközi fajták és a fehérborok is. Másrészt itt készítik a világ egyik legjobb pezsgőjét, ami nem champagne, tehát hivatalosan csak „sparkling wine”. Ezért hívjuk is úgy, ahogy a világ ismeri Cava-nak. A legjobbak felveszik a versenyt jó néhány champagne-val, miközben az áruk jelentősen kedvezőbb. Elsősorban helyi szőlőkből készül: macabeo, parellada és a xarel-lo, a chardonnay és a pinot noir is tőr előre, de még mindig háttérben van. A két legnagyobb Cava ház borai hazánkban is elérhetők, ezek a Freixenet és a Codorníu.
Szóval miért is igyunk?
A vörösborok alapvetően alacsony savtartalmúak és tanninban sem túl gazdagok, amit sokan kedvelnek, ezért számukra helyből jó választás. Egyértelműek, határozottak, tiszták, gazdagok friss piros bogyós gyümölcsökben, tartalmas borok. Alkoholjuk néha kicsit magas, de jól beleilleszkednek a szerkezetbe. Némelyikük kedvesen rusztikus, de ez is szerethető. Jól érlelhetők, de legtöbbjük 2-3 évesen jól fogyaszthatók. Ár-érték arányuk pedig kiváló. Ez a világon elvárt tendencia, és nekünk is efféleképpen kellene gondolkodni.
Kóstolt tételek:
Rioja: LZ, Vinedos de Lanciego Telmo Rodriguez 2012; La Vendimia, 2012 Palacios Remondo (tiszta tempranillo borok)
Toro: Dehesa Gago 2012, Telmo Rodriguez (Tempranillo); La Montesa, 2010 Palacios Remondo (Garnacha, Tempranillo, Mauzelo); Pintia 2009, Cosecha (Tempranillo);
Ribera del Duero: Gazur 2012, Telmo Rodriguez (Tempranillo);
Priorat: Camins del Priorat 2012, Alvaros Palacios (Garnacha, Cariñena, Shiraz, Cabernet Sauvignon);
Bierzo: Petalos 2011, Descendietes de J. Palacios (Mencia);
Montstant: Vermella 2011, Terra Personas (Garnacha, Cariñena, Shiraz, Cabernet Sauvignon); Negra 2009, erra Personas (Garnacha, Cariñena, Shiraz);
Penedes: Mas La Plana 2008, Torres (Cabernet Sauvignon).
